A Mikulás soha nem jön ki a sodrából. A Mikulás nem vágja kupán azokat a gyerekeket, akik belerúgnak. A Mikulás nem dönt be három whiskyt ebéd ürügyén. A Mikulás minőségi dezodort használ és csak ritkán vizel be. Ám ezúttal a hagyományos karácsonyi hangulat helyett valami egészen más várja a nézőt, egy olyan Mikulás szellemesen fordulatos és már-már megbotránkoztató történetével, aki annyira rossz, hogy gonoszsága szinte mulattató. Willie T. Stokes kiégett lelkű lumpen fickó, aki áruházi Mikulásnak öltözve csak úgy ontja magából a sziporkázóan szellemes benyögéseket, miközben egyszerűen képtelen a civilizált viselkedésre. A Mikulás piros köpenye alatt - ami egyébként is úgy lóg rajta, mint tehénen a gatya -, Willie személyében valójában egy kasszafúró bújik meg, akinek minden évben van egy nagy fogása – Karácsony este. Amikor a vásárlók már hazamentek a bevásárló központból, ez a Mikulás, no meg a találékony és ügyes Manó – Willie bűntársa, a törpe növésű Marcus – feltörik az áruház széfjét, és odébbállnak a saját kis ünnepi ˝meglepetésükkel˝. A Mikulás és kis segítőtársa ez évi zsákmányát veszély fenyegeti, egy idegesítő üzletvezető, egy dolgához nagyon is értő bolti detektív, egy dögös Mikulás-rajongó és egy ártatlan, de szándékaiban eltökélt nyolcéves kissrác személyében. Ez a srác úgy dönt, hogy Willie – legyen bár annyira részeges, csípős nyelvű és megátalkodott, mint amilyennek látszik – az igazi Mikulás, akit már olyan régen keres. És ha a dolgok így állnak, ki tudja, a Mikulás akár meg is próbálhat jó útra térni...